Anglia a Székely Dózsa György vezette parasztháború idején (1514)
Minden sikeres férfi mögött egy nő áll – tartja a közmondás. VIII. Henrik angol király, a 16. századi európai történelem meghatározó alakja mögött hat nő állt. Hat alkalommal nősült egy olyan korban, amikor a válás fogalmát elméletben ismerték, illetve a gyakorlatban csak nagyon indokolt esetben alkalmazták. Igaz, hat felesége közül csak kettőtől vált el hivatalos úton, mert két nejét kivégeztette, egyikük szülés közben vesztette életét, hatodik felesége pedig szerencsésen túlélte őt. Az angol uralkodó jelentős hadiflottát építtetett, bonyolult szövetségi rendszerekben képviselte országa érdekeit, megalapozta a sikeres szigetország jövőjét, látványos építkezéssel emelte London és környéke rangját, a „keresztény hit védelmezőjeként” szembeszállt Luther Mártonnal, majd két évtizeddel később megalapította az anglikán egyházat. Mégis, az elért eredmények ellenére az utókor valódi botrányhősként őrzi a király emlékét. Nem alaptalanul, hiszen Anglia 16. századi történelme elválaszthatatlanul összeforrt VIII. Henrik magánéleti kálváriájával. VIII. Henrik király hedonista volt, nem kedvelte a hivatalából fakadó kötelezettségeit. Minden alkalmat megragadott arra, hogy szenvedélyeit csillapítsa: birkózott, vadászott, zenét írt, rendszeresen és bőségesen lakmározott ételkülönlegességeket (amíg köszvénye ebben nem gátolta), hajszolta a fényűző társasági összejöveteleket, és kitartóan udvarolt a bájos hölgyeknek.
VIII. Henrik magánéleti problémájának gyökere 1502 telére vezethető vissza, amikor bátyja, Arthur walesi herceg meghalt. Arthur nős ember volt, özvegyét, Aragóniai Katalint 1503-ban eljegyezte a tizenkét éves Henrik herceg. Gyermekként még nem volt beleszólása az államügyekbe, így azt sem tudhatta, hogy a házasság milyen kötelezettséggel jár. A korszakban gyakran egészen fiatal, akár hét-nyolc éves gyerekeket összeboronáltak az európai királyi dinasztiák, ezért Henrik herceg és Aragóniai Katalin kézfogója sem lett skandallum. Anglia politikai érdeke úgy kívánta, hogy Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella megözvegyült leánya, Katalin a londoni udvarnál maradjon. Apja, VII. Henrik király nyomására, VIII. Henrik eljegyezte a nála hat évvel idősebb, tizennyolc éves Aragóniai Katalint. Amikor VIII. Henrik apja halála után, 1509-ben trónra lépett, megtartotta fogadalmát, és feleségül vette a hat évvel korábban eljegyzett Katalint. A királyi pár kapcsolata a korkülönbség ellenére eleinte felhőtlen volt. Aragóniai Katalin férjéhez hasonlóan kedvelte a vadászatot, a zenét, a társasági összejöveteleket, volt közös érdeklődési körük. Katalin királyné – kihasználva az angol nyelv játékát – a ’royal’ illetve ’loyal’ szavak hasonló hangzása miatt „Sir Loyal Heart”-nak, „Hű Szívem”-nek becézte férjét, VIII. Henriket. A királyi pár harmonikus kapcsolata azonban VIII. Henrik franciaországi háborúját követően megszakadt.
Apósa, Aragóniai Ferdinánd kérésére VIII. Henrik angol király 1512-ben csatlakozott az itáliai háború francia-ellenes koalíciójához. A fiatal angol uralkodó ellenvetés nélkül megszavaztatta a parlamenttel a rendkívüli hadiadót. Anglia a revans lázában égett. A százéves háború kudarca mély nyomot hagyott a szigetország társadalmában. A III. Edward (1327-1377) király uralkodása idején, 1337-ben kezdődött százéves háborúból Anglia – Franciaországgal szemben – vesztes félként távozott. A szigetországiak csupán néhány erődöt tarthattak meg a franciák területén, ennyi maradt a több mint száz évig tartó háború örökségéből. A szégyent, hogy az orléans-i szűz, a paraszti sorból származó Szent Johanna (Jeanne d’Arc) fellépése adott reményt a franciáknak, nem tudta feldolgozni az angol hadvezetés. A nőt, aki megfordította a százéves háború menetét, tizenkilenc éves korában az angolokkal szövetséges burgundok elfogták, és átadták az angoloknak, akik visszaeső eretnekség vádjával máglyán elégették. Anglia ugyan őrjöngő dühvel megbüntette a mozgalom vezetőjét (Jeanne d’Arc elszenesedett testrészeit még kétszer elégették, nehogy a francia nép ereklyét gyűjtsön a hamuban található maradványokból), de a kudarcot már nem kerülhette el a szigetország. A Francia Királyság visszahódítására tett kísérlet, a revans sokáig váratott magára, de nem maradhatott el. Az ambiciózus király, VIII. Henrik az angol nagyságot testesítette meg: Franciaországra törvényes örökségeként tekintett, sőt, önmagát – a középkori angol királyi hagyománynak megfelelően – Franciaország királyának nevezte. Az ifjonti hév, a férfias helytállás kipróbálása arra sarkallta Henriket, hogy szakítson apja háborúellenes magatartásával, és kipróbálja országa erejét egy háborús konfliktusban. A hadjárat azonban a vártnál sokkal rosszabb kimenetellel végződött. Az angol uralkodó hadserege – a kezdeti sikertelen manőverek után – a franciák felett sikeresen győzedelmeskedett 1513. augusztus 13-án, a sarkantyúk csatájában. Az ütközet Thérouanne mezején zajlott, ahol a gyalogosan menekülő francia lovagok eldobálták sarkantyúikat, hogy gyorsabban futhassanak az őket üldöző angolok elől. A megtámadott Franciaország királya, XII. Lajos időközben szövetséget kötött Skócia királyával, IV. Jakabbal (1488-1513). A francia-skót szövetség váratlanul érte VIII. Henriket: egyrészt IV. Jakab a rokona volt, 1503-ban vette feleségül Tudor Margit hercegnőt, Henrik húgát. Másrészt az évszáza-dokra visszatekintő szomszédság okán az angolok rettegtek a skótoktól. IV. Jakab király a Tudorokkal fennálló rokoni kapcsolatára fittyet hányva támadást intézett a külföldön háborút folytató sógora ellen. A skótok túlerőben levő seregét nagy nehézségek árán, 1513. szeptember 9-én Flodden Fieldnél legyőzték VIII. Henrik király katonái. A hadjáratot a két győztes csata ellenére gyorsan lezárta az angol király. A francia expedíció vészesen emésztette az angol kincstár tartalékait, ráadásul VIII. Henrik tudomására jutott, hogy apósa, Aragóniai Ferdinánd titokban már megegyezett a franciákkal. Jelentős hadisarc és Tournai városának kulcsáért cserébe az angol király fegyverszünetet kötött XII. Lajos biztosaival.
Losonczy Géza –
Soha nem hittem volna, hogy a „szerelem-fiúk” ilyen jól tudnak írni. Mint ahogy azt sem, hogy hasonló írás ma Magyarországon megjelenhet….( Ám ha igen, akkor kíváncsian várom a folytatást…)
dr. Tóth Béla András –
Keresztény szellemiségű értelmiségiként csak annyit mondhatok, most, hogy egyik „liberális” ismerősömnél volt alkalmam belenézni ebbe a pimasz, szégyentelen szennyiratba:
Betiltani, de azonnal…!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (Nincsen erre egy Hivatal?)
Ez már tényleg sok..!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Malovecz Andrea –
Ha az a bizonyos Andriska legalább 18 éves lenne és nem 12, akkor nem lenne semmi bajom a könyvvel,sőt….
Molnár Ákos –
A szerelemfiú -az nem fiúkurva véletlenül, kedves Imre? ( Már ha ez a valódi neve, amit kétlek.) Ettől függetlenül a négy csillag jár tőlem….
Fiúkedvelő –
Nagyon jót szórakoztam a „Hercegnőn”!
Hogy valaki fiatal fiú (lány?) nem csak jól k.fél, de jól is „regél”, hát az tényleg nem mindennapos dolog!
Laci –
Hogy bírtad, Hercegnőm?…Gratula..!!
M.K.-né –
Ha az én egyetlen kamasz fiam ilyesmire vetemedne, azonnal KITAGADNÁM.
Bihari –
Az erkölcsiség abszolút null pontja-sajnos veszedelmesen jól tálalva
Levente –
No comment……!!!! Szuper…!!!
Nagy János mérnök –
Vagy én vagyok beteg, vagy ez a fiú, aki képes volt 19 évesen, egészséges létére pénzért eladni a testét minden féle férfiaknak. És még csak nem is szégyenli.
Jóbarát –
Amikor a srác majdnem megfullad az apatejtől, az a sztori nagyon jó. De a többi se rossz ám!
Egy szülő –
Három kérdés-egy csillag
KI EZ?
MI EZ?
HOGYAN LEHETSÉGES EZ??
Szenvedélyes Olvasó –
Jellemző a mai világra hogy a Könyvesház sok értékes kiadványához nem érkezik annyi vélemény, mint ehhez a pornográf „mesterműhöz”.
Névtelen –
Jómagam a férfiak és a fiúk nemi kapcsolatát elutasítom, viszont a jó irodalmat kedvelem. Ezért tehát: morális tartalom: egy csillag-, irodalmi érték: 5 csillag-, átlagban tehát három csillag…
Molnár Viktor –
Tisztelt Kiadó!
Nagyon szeretnék megismerkedni Lőrincz úrral, mert hogy nekem is van pár jó történetem,amiket szeretnék ugyan ilyen jól megíratni vele. Nem ingyen! Nem tudom, megadhatják-e valamilyen elérhetőségét? (Az én elérhetőségeimet külön e-mailban megküldtem Önöknek.)
Sz.F. –
Hej de szívesen be soroltam volna ennek a Hercegnőnek az udvartartásába!!!!
„Lőrincz Imre” –
Nagyon örülök annak, hogy ilyen sok embernek tetszett a könyv-és nagyon bánt, hogy néhányan viszont megbotránkoztak rajta.
Megfogadtam pedig, hogy e világi Küldetésemnek még hátra lévő földi éveit nyugalomban, feltűnés nélkül fogom letölteni, hogy aztán a Sorsomat irányító Szellemerők kijelöljék számomra új életformámat és új téridőmet a Mindenségben. Megint csak földi években számlálva ,halhatatlan Lelkem évmilliók óta éli át már ugyanis az adott galaxisban honos testi létforma szerinti megszületésnek-,a sokoldalú megtapasztalásnak- a testi megsemmisülésnek és végül a fizikai újra-formálódásnak ezt a szüntelenül megismétlődő láncolatát. (Meddig még? Csak Ők tudják…)
Elmondhatom ugyanakkor, hogy Végtelen Vándorlásaim földiév-milliói során itt, a „Tejút-rendszenek” is nevezett téridő-részecske „Föld „(Terra?) nevű bolygóján, „Magyarországon”, a máig terjedő földi évtizedek során volt alkalmam megtapasztalni a legintenzívebben a két külön álló Pillanatnyilag Létező Lény közötti úgy nevezett „nemi vonzódást” és az ebből itt a Földön szinte elengedhetetlenül következő úgymond „nemi kapcsolatokat” és „nemi örömöket” . Más Téridő-Valóságokban, ugyanis, ahol eddig a Lelkem a különböző , teljesen eltérő fizikai létformákban megfordult már, ez a jelenség ilyen direkt érintkezés formájában, mindenféle test-nedvek cseréjével kísérve teljesen ismeretlen volt számomra.
A különleges Megtapasztalásnak ettől a még-soha-át-nem –élt vágyától vezettetve hagytam megtörténni aztán fiú-testemnek a különböző vonzódási, majd egyesülési –egybe olvadási kalandokat. Kezdetben ,a „férfi-és kisfiú- emberekkel”- erről szól a „Hercegnő”-aztán pedig, mindmáig, a „női és leányka-emberekkel.” Hogy ez utóbbi megtapasztalásaimról is lesz-e még alkalmam beszámolni, az csak attól függ, hogy jelenlegi földi létformámat mikor látják majd jónak átváltoztatni egy másikra a Téridő egy másik pontján az Örökké Ható Világszellemek.
Akiknek végezetül minden képen szeretném megköszönni azt a kegyet, hogy Terra-béli tartózkodásom során a csodálatos, páratlanul gazdag és érzelem-dús ( szerelem-dús?) magyar nyelvet adták számomra úgy nevezett „gondolataim” s „érzéseim” kifejezésének eszközéül:
Nyugtatom magam: Álom az egész:
Remény-, Csalódás-, Öröm-, Szenvedés-,
Megcsalattatás és sok Megcsalás:
a képzelet játéka, semmi más…
A gyermek-játék is tán komolyabb,
mint az a Lét, amelyet napra nap,
valónak vélve folyton végig élek,
rettegve, hogy jön majd a Végitélet…
Mert hiszen nem jön-, csak én távozom,
hogy majd egy messzi, fényes Csillagon
igaz Valómra leljek végre és
rossz álmaimból jöjjön Ébredés….
Balogh Vilmos –
Ma még befejezem ezt a borzalmat, ha bírja a gyomrom, aztán holnap megteszem a feljelentést a ceglédi rendőr-kapitányságon.
Filozófus –
Végre egy tárgyszerű, e mellett izgalmas olvasmány a fiúszerelem világáról.! (Ki gondolta volna, hogy „arra felé” ilyen humoros a helyzet? Én biztosan nem….!
K.Péter –
Imre!
Hogy volt szíve ott hagyni azt az aranyos -szerelmes kisfiút Bécsben, miért nem hozta haza Magyarországra?!?
Ezért csak négy csillag jár a könyvnek…
( A búcsúvers viszont nagyon szép tényleg!)
ESPERES –
Már megint a papokat akarják rossz hírbe hozni.! Pedig azok az idők már elmúltak..!!
Késő bánat –
Ezt a nagyszerű „fiús” novellát elolvasva komolyan megkérdeztem magamtól: lehet, hogy annak idején rosszul választottam, amikor a 22 éves barna menyasszonykámat vettem feleségül,és nem annak a 14 éves szőke-szép öccsét?!?
Jani bácsi –
Hercegnő!
A hetvenes évek elején én is Gödöllőn éltem! Miért de miért nem találkoztuk! Akkor biztos, hogy nem mentél volna ki Bécsbe!
Bejárónő –
Amit Lőrincz úr magáról ír, hogy ki ő honnan jött meg miféle Szellemei vannak neki, azt bevallom én egyáltalán nem is értem. De a könyvét elolvastam, mert akiknél dolgozom, azok ajánlották és nekem tetszett tényleg. Pedig külömben nem szoktam olvasni sokat és nőkkel el sem tudnám képzelni.
A.H. –
Szippantós kocsin vagyok, de ehhez a szennyhez, ami ebben a könyvben van, az első oldaltól az utolsóig, se én se a kollégáim nem nyúlnánk hozzá a világért sem. ( Nekik és a főnökeimnek is ez a véleményük a Hercegnőről.!!)
Sok magyar ember –
El bagatelizálni a fiúk és a férfiak szerelmét???
Piadlesztálra állítani egy romlott kis hímringyót???
No azt már nem!!
Tóthné –
A befejezés szebb, mint a leghíresebb romantikus regényeké.
Sírtam, biz isten!
Majd személyesen –
Lőrincz Imre! Lőrincz Imre! Lőrincz Imre!
Hercegnő! Hercegnő! Hercegnő!
Mobilszámot akarok! Mobilszámot akarok! Mobilszámot akarok!
E-mail címet akarok! E–mail címet akarok! E-mail címet akarok!
( A Kiadó tud segíteni nekem ebben? Hálásan köszönném.)
Szabó Erika –
Kedves Ismeretlen!
A szerző engedélye nélkül nem áll módunkban kiadni az elérhetőségét.
Üdvözlettel:
E-book Könyvház és Kiadó
G.K. –
Hogy még a bécsi rendőrség Erkölcsrendészeti Osztályán is megdugta ezt a szegény fiút egy hadnagy? Hát ez már tényleg abszurd dolog . Hogy mik vannak!
Günther M. aus Wien –
Die Prinzessin?!? Mein lieber Gott…!!!..(Gibt’s eine Übersetzung? )
Müller Zsigmond –
Lőrinc úr!
Szép versikét én magam is tudok írni ha kell. De ezt nem teszi az ablakba:
Fiúhoz nem való férfi
férfihez nem való fiú
jobb mindkettőnek nőkkel kefélni
és akkor nincsen gond és bú..!!!!!!
(Már bocsánat a csúnya szóért, de hát ilyen a költészet!!!)