A kezdetek

  Érzelmek és érzetek a méhen belül intrauterin állapotban

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából, egész létezésünkből az a 40 hét a legeseménydúsabb, melyet az anyaméhen belül rejtőzve töltünk. Ennek ellenére a korai életszakasszal foglalkozó fejlődés-lélektani szakirodalom figyelmen kívül hagyja a megszületés előtti életperiódust. Bár a hetvenes években megjelent néhány olyan tankönyv, amely az emberi szervezet intrauterin fejlődését mutatja be, elsősorban a károsító környezeti tényezők okozta morfológiai elváltozásokra hívta fel a figyelmet. Csak az utóbbi években jelentek meg olyan jellegű szakkönyvek, amelyek a funkcionális prenatális fejlődést helyezik érdeklődésük középpontjába.

            Hosszú időn keresztül az újszülöttet kizárólag fiziológiai lénynek tekintették, és a vizsgálatok nagy része az újszülött testi épségére és érettségére vonatkozott. A hetvenes évek közepétől változott a helyzet, az érdeklődés középpontjában az újszülött interaktív viselkedése került.

            Az újszülött kompetenciája már tudományosan elismert és elfogadott tény, a kompetens magzat képe még csupán a szakemberek egy kisebb csoportja számára fogadható el. Pedig a terhesség az anya–gyermek között zajló aktív, személyes dialógus, melynek fontos további szereplője az apa és a pszichoszociális környezet.

            A modern kutatási technikák ma már lehetővé teszik számunkra a méhen belüli humán fejlődésbe való betekintést. A magzatok érzékelnek, mozognak, érzékelik a hőmérséklet-változást, a nyomást, a fájdalmat, továbbá ízlelnek, hallanak, látnak. A mozgás, illetve a mozdulatlanság a kommunikáció legkorábbi formája.

            A magzati kor korai kutatói az intrauterin életnek kizárólag csak a vegetatív aspektusát tették vizsgálataik tárgyává, míg a modern kutatások bebizonyították, hogy a magzat az érzelmek csaknem teljes összességével rendelkezik. Gondolkodási műveletet végez, tanul, emlékezik, igen fejlett az érzékelő és felfogó apparátusa. Tudatossá kellene tenni, hogy intrauterin babaként nagyon is érzékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk. Így fokozottan érdemes odafigyelni a gyermek méhen belüli életére. A gyermek magzatkori tapasztalatainak óriási szerepe van abban, hogy mennyire lesz képes alkalmazkodni a világhoz és felkészülni a jövőre.