e-könyv
-
Körmendi Zoltán: Isteni program- Krisztina Amerikában (pdf)
990.00 FtKosárba teszem GyorsnézetKrisztinát azzal vádolják, hogy közösségi oldalakat feltörve, személyes adatokat lop. Elsőként az amerikai kormány méri fel a lány által készített program jelentőségét. Egy ösztöndíj ürügyén Virginiába hívják a lányt és barátját. Roland gyorsan felismeri a helyzetet, de vajon kitartása, logikája elég lesz a bajban? Képes lesz feltárni az összefüggéseket a lány képességei, a politikai erők célja és a kormány által kutatott rejtélyek között?
A virginiai diáklövöldözésen, valós helyszíneken, szereplőkön keresztül bemutatott, elgondolkodtató történetnek nem lehet vége ezekben a dimenziókban.
Ha nem figyelsz, lemaradsz. Ha figyelsz, számos újabb kérdés marad válasz nélkül. A történet másik oldalát a „Daniela hagyatéka” című kötet mutatja be.
Tamás Gábor, (a Gabó Kiadó vezetője) így fogalmaz: „Milyen hatvanéves titkokat rejt a nevadai sivatag mélye? Vannak nyitva maradt kérdések, de jobb is, ha nem tudunk mindet előre. A valóság és az írói képzelet játékának eredménye ez a fordulatos, mai történet. Ki és mi áll a háttérben, ki mozgatja a szálakat, érdekes elméleteket ad.”
-
Kovács Boglárka Fanni: Városi élet (pdf)
950.00 FtKosárba teszem GyorsnézetA „Városi élet“ című könyv üzenete:
Azért született meg a „Városi élet“ című verseskönyvem, mert szeretem az életet, a vallásomat, a csillagokat, a fényeket, a ragyogást, a csillogást. Szeretem a városokat, a városok utcáin a lámpák és járművek fényeit. Szeretem városokban sétáló, siető, nézelődő, beszélgető és az utcákon élő embereket. Szeretem az álmodozó kisgyermekeket. Szeretem az elrugaszkodást és a visszatérést mindezektől és mindezekhez!
Kérem Önöket, utazzanak velem, olvassák és ítéljék meg olyan szeretettel a verseimet, ahogy én írtam ezeket!
Jó olvasást kívánok Önöknek!
Kovács Boglárka Fanni
Halásztelek, 2021. április 22.
-
Lőrincz Imre: A Hercegnő (Die Prinzessin)- (pdf)
5,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetNagyon örülök annak, hogy ilyen sok embernek tetszett a könyv-és nagyon bánt, hogy néhányan viszont megbotránkoztak rajta.
Megfogadtam pedig, hogy e világi Küldetésemnek még hátra lévő földi éveit nyugalomban, feltűnés nélkül fogom letölteni, hogy aztán a Sorsomat irányító Szellemerők kijelöljék számomra új életformámat és új téridőmet a Mindenségben. Megint csak földi években számlálva ,halhatatlan Lelkem évmilliók óta éli át már ugyanis az adott galaxisban honos testi létforma szerinti megszületésnek-,a sokoldalú megtapasztalásnak- a testi megsemmisülésnek és végül a fizikai újra-formálódásnak ezt a szüntelenül megismétlődő láncolatát. (Meddig még? Csak Ők tudják…)
Elmondhatom ugyanakkor, hogy Végtelen Vándorlásaim földiév-milliói során itt, a „Tejút-rendszenek” is nevezett téridő-részecske „Föld „(Terra?) nevű bolygóján, „Magyarországon”, a máig terjedő földi évtizedek során volt alkalmam megtapasztalni a legintenzívebben a két külön álló Pillanatnyilag Létező Lény közötti úgy nevezett „nemi vonzódást” és az ebből itt a Földön szinte elengedhetetlenül következő úgymond „nemi kapcsolatokat” és „nemi örömöket” . Más Téridő-Valóságokban, ugyanis, ahol eddig a Lelkem a különböző , teljesen eltérő fizikai létformákban megfordult már, ez a jelenség ilyen direkt érintkezés formájában, mindenféle test-nedvek cseréjével kísérve teljesen ismeretlen volt számomra.
A különleges Megtapasztalásnak ettől a még-soha-át-nem –élt vágyától vezettetve hagytam megtörténni aztán fiú-testemnek a különböző vonzódási, majd egyesülési –egybe olvadási kalandokat. Kezdetben ,a „férfi-és kisfiú- emberekkel”- erről szól a „Hercegnő”-aztán pedig, mindmáig, a „női és leányka-emberekkel.” Hogy ez utóbbi megtapasztalásaimról is lesz-e még alkalmam beszámolni, az csak attól függ, hogy jelenlegi földi létformámat mikor látják majd jónak átváltoztatni egy másikra a Téridő egy másik pontján az Örökké Ható Világszellemek.
Akiknek végezetül minden képen szeretném megköszönni azt a kegyet, hogy Terra-béli tartózkodásom során a csodálatos, páratlanul gazdag és érzelem-dús ( szerelem-dús?) magyar nyelvet adták számomra úgy nevezett „gondolataim” s „érzéseim” kifejezésének eszközéül:
Nyugtatom magam: Álom az egész:
Remény-, Csalódás-, Öröm-, Szenvedés-,
Megcsalattatás és sok Megcsalás:
a képzelet játéka, semmi más…A gyermek-játék is tán komolyabb,
mint az a Lét, amelyet napra nap,
valónak vélve folyton végig élek,
rettegve, hogy jön majd a Végitélet…Mert hiszen nem jön-, csak én távozom,
hogy majd egy messzi, fényes Csillagon
igaz Valómra leljek végre és
rossz álmaimból jöjjön Ébredés…. -
Menyhárt László: A Csontváry-rejtvény I. rész (pdf)
4,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetTizenöt év kutatási eredményeit összegzi e rendhagyó (1170 oldalas, több mint 1000 illusztrációt, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiát közlő) monográfiában a kritikus, művészeti író, aki 1975-től 1990-ig a Művészet folyóirat szerkesztője volt. A szerző sem a szakma, sem a nyilvánosság által nem ismert, eddig lappangó Csontváry-, illetve vele alaposan meggyanúsítható képeket elemez a „világtörténeti jelentőségű” életmű tükrében. Módszere időben-térben és tudományos szempontból szerfölött szerteágazó, egyszersmind izgalmas szellemi utazás az általában tiltott (azaz nem polkorrekt) hit és művészettörténet világában: nyelvészeti, néprajzi, matematikai, geometriai, gemátriai, fizikai, csillagászati, asztrológiai, történeti, művészettörténeti stb. síkon közelít a kora egyik legműveltebb művészének nem mindennapi személyiségéhez és a festményeibe kódolt – az egész emberiségnek, de mindenekelőtt a magyarságnak szánt – igen hosszú távon is érvényes üzenetekhez. Mert az ő esetében „nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját” – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott. „Az áldozatot, amit hoztam, embertársaimért hoztam, s úgy látom, hogy intelemként ezt az Uram így is kívánta… Én üdvözlöm mindazokat, akik velem érzik a magyar nemzet nehéz vajúdását, és kérem a kételkedőket is, hogy bizalommal legyenek a jövő iránt, mert amikor az Isten van velünk, a sarlatánok hiába küzdenek ellenünk” – vallotta teljes meggyőződéssel és biztatott bennünket az egyetemes festészet szinte minden fortélyát lenyűgözően alkalmazó Csontváry Kosztka Tivadar, akinek igazi jelentőségét, megnyilatkozásait a mindenkori hivatalos kultúrpolitika kegyeltjei-sarlatánjai, önjelölt hangadói igyekeznek elhomályosítani. Hasztalan.
-
Menyhárt László: A Csontváry-rejtvény II. rész (pdf)
4,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetTizenöt év kutatási eredményeit összegzi e rendhagyó (1170 oldalas, több mint 1000 illusztrációt, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiát közlő) monográfiában a kritikus, művészeti író, aki 1975-től 1990-ig a Művészet folyóirat szerkesztője volt. A szerző sem a szakma, sem a nyilvánosság által nem ismert, eddig lappangó Csontváry-, illetve vele alaposan meggyanúsítható képeket elemez a „világtörténeti jelentőségű” életmű tükrében. Módszere időben-térben és tudományos szempontból szerfölött szerteágazó, egyszersmind izgalmas szellemi utazás az általában tiltott (azaz nem polkorrekt) hit és művészettörténet világában: nyelvészeti, néprajzi, matematikai, geometriai, gemátriai, fizikai, csillagászati, asztrológiai, történeti, művészettörténeti stb. síkon közelít a kora egyik legműveltebb művészének nem mindennapi személyiségéhez és a festményeibe kódolt – az egész emberiségnek, de mindenekelőtt a magyarságnak szánt – igen hosszú távon is érvényes üzenetekhez. Mert az ő esetében „nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját” – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott. „Az áldozatot, amit hoztam, embertársaimért hoztam, s úgy látom, hogy intelemként ezt az Uram így is kívánta… Én üdvözlöm mindazokat, akik velem érzik a magyar nemzet nehéz vajúdását, és kérem a kételkedőket is, hogy bizalommal legyenek a jövő iránt, mert amikor az Isten van velünk, a sarlatánok hiába küzdenek ellenünk” – vallotta teljes meggyőződéssel és biztatott bennünket az egyetemes festészet szinte minden fortélyát lenyűgözően alkalmazó Csontváry Kosztka Tivadar, akinek igazi jelentőségét, megnyilatkozásait a mindenkori hivatalos kultúrpolitika kegyeltjei-sarlatánjai, önjelölt hangadói igyekeznek elhomályosítani. Hasztalan.
-
Menyhárt László: A Csontváry-rejtvény III. rész (pdf)
4,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetTizenöt év kutatási eredményeit összegzi e rendhagyó (1170 oldalas, több mint 1000 illusztrációt, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiát közlő) monográfiában a kritikus, művészeti író, aki 1975-től 1990-ig a Művészet folyóirat szerkesztője volt. A szerző sem a szakma, sem a nyilvánosság által nem ismert, eddig lappangó Csontváry-, illetve vele alaposan meggyanúsítható képeket elemez a „világtörténeti jelentőségű” életmű tükrében. Módszere időben-térben és tudományos szempontból szerfölött szerteágazó, egyszersmind izgalmas szellemi utazás az általában tiltott (azaz nem polkorrekt) hit és művészettörténet világában: nyelvészeti, néprajzi, matematikai, geometriai, gemátriai, fizikai, csillagászati, asztrológiai, történeti, művészettörténeti stb. síkon közelít a kora egyik legműveltebb művészének nem mindennapi személyiségéhez és a festményeibe kódolt – az egész emberiségnek, de mindenekelőtt a magyarságnak szánt – igen hosszú távon is érvényes üzenetekhez. Mert az ő esetében „nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját” – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott. „Az áldozatot, amit hoztam, embertársaimért hoztam, s úgy látom, hogy intelemként ezt az Uram így is kívánta… Én üdvözlöm mindazokat, akik velem érzik a magyar nemzet nehéz vajúdását, és kérem a kételkedőket is, hogy bizalommal legyenek a jövő iránt, mert amikor az Isten van velünk, a sarlatánok hiába küzdenek ellenünk” – vallotta teljes meggyőződéssel és biztatott bennünket az egyetemes festészet szinte minden fortélyát lenyűgözően alkalmazó Csontváry Kosztka Tivadar, akinek igazi jelentőségét, megnyilatkozásait a mindenkori hivatalos kultúrpolitika kegyeltjei-sarlatánjai, önjelölt hangadói igyekeznek elhomályosítani. Hasztalan.
-
Menyhárt László: A Csontváry-rejtvény IV. rész (pdf)
4,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetTizenöt év kutatási eredményeit összegzi e rendhagyó (1170 oldalas, több mint 1000 illusztrációt, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiát közlő) monográfiában a kritikus, művészeti író, aki 1975-től 1990-ig a Művészet folyóirat szerkesztője volt. A szerző sem a szakma, sem a nyilvánosság által nem ismert, eddig lappangó Csontváry-, illetve vele alaposan meggyanúsítható képeket elemez a „világtörténeti jelentőségű” életmű tükrében. Módszere időben-térben és tudományos szempontból szerfölött szerteágazó, egyszersmind izgalmas szellemi utazás az általában tiltott (azaz nem polkorrekt) hit és művészettörténet világában: nyelvészeti, néprajzi, matematikai, geometriai, gemátriai, fizikai, csillagászati, asztrológiai, történeti, művészettörténeti stb. síkon közelít a kora egyik legműveltebb művészének nem mindennapi személyiségéhez és a festményeibe kódolt – az egész emberiségnek, de mindenekelőtt a magyarságnak szánt – igen hosszú távon is érvényes üzenetekhez. Mert az ő esetében „nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját” – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott. „Az áldozatot, amit hoztam, embertársaimért hoztam, s úgy látom, hogy intelemként ezt az Uram így is kívánta… Én üdvözlöm mindazokat, akik velem érzik a magyar nemzet nehéz vajúdását, és kérem a kételkedőket is, hogy bizalommal legyenek a jövő iránt, mert amikor az Isten van velünk, a sarlatánok hiába küzdenek ellenünk” – vallotta teljes meggyőződéssel és biztatott bennünket az egyetemes festészet szinte minden fortélyát lenyűgözően alkalmazó Csontváry Kosztka Tivadar, akinek igazi jelentőségét, megnyilatkozásait a mindenkori hivatalos kultúrpolitika kegyeltjei-sarlatánjai, önjelölt hangadói igyekeznek elhomályosítani. Hasztalan.
-
Menyhárt László: A Csontváry-rejtvény V. rész (pdf)
4,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetTizenöt év kutatási eredményeit összegzi e rendhagyó (1170 oldalas, több mint 1000 illusztrációt, az egyetemes művelődéstörténetből vett analógiát közlő) monográfiában a kritikus, művészeti író, aki 1975-től 1990-ig a Művészet folyóirat szerkesztője volt. A szerző sem a szakma, sem a nyilvánosság által nem ismert, eddig lappangó Csontváry-, illetve vele alaposan meggyanúsítható képeket elemez a „világtörténeti jelentőségű” életmű tükrében. Módszere időben-térben és tudományos szempontból szerfölött szerteágazó, egyszersmind izgalmas szellemi utazás az általában tiltott (azaz nem polkorrekt) hit és művészettörténet világában: nyelvészeti, néprajzi, matematikai, geometriai, gemátriai, fizikai, csillagászati, asztrológiai, történeti, művészettörténeti stb. síkon közelít a kora egyik legműveltebb művészének nem mindennapi személyiségéhez és a festményeibe kódolt – az egész emberiségnek, de mindenekelőtt a magyarságnak szánt – igen hosszú távon is érvényes üzenetekhez. Mert az ő esetében „nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját” – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott. „Az áldozatot, amit hoztam, embertársaimért hoztam, s úgy látom, hogy intelemként ezt az Uram így is kívánta… Én üdvözlöm mindazokat, akik velem érzik a magyar nemzet nehéz vajúdását, és kérem a kételkedőket is, hogy bizalommal legyenek a jövő iránt, mert amikor az Isten van velünk, a sarlatánok hiába küzdenek ellenünk” – vallotta teljes meggyőződéssel és biztatott bennünket az egyetemes festészet szinte minden fortélyát lenyűgözően alkalmazó Csontváry Kosztka Tivadar, akinek igazi jelentőségét, megnyilatkozásait a mindenkori hivatalos kultúrpolitika kegyeltjei-sarlatánjai, önjelölt hangadói igyekeznek elhomályosítani. Hasztalan.
