Kálmán Ágnes: Valahol lennie kell… (ebook)

Leírás

4. A jövő                                                                                                            

Szívem csendes zugába rejtőztem
Taszít e nagy világ
Tövisei fúródtak lábamba
Márvány, jéghideg paloták

Kegyelem kenyéren élek
Szemem patakjai fénylenek
Lusta, gigászi képzetek
Tapossák porba jövőmet

Sorsod belevésték
A maguk alkotta jogba
Napjuk magasan ragyog
Ma, a holnapra

A holnap igazsága
Tisztára törli majd…
A fekete palatábla
Márvány ragyogását.

2015. 03. 22.

35. A szeretet

Mily furcsa, táncot lejt, szívemben,
minden zugát, kitöltve telíti.
Selyem puhasággal, fészket rak benne,
melengetve olvad szét.

Mint, számban olvadó finom ízek,
zamatát ízlelgetem, lágyan betölt.
Oly sok és tömény, hogy belőle,
másnak is adok.

Ölelésben fonlak, egybe bennem.
Szívem akkor is megbocsájt, ha
megbántottál engem.
Csak szeretni akarlak én.

2015. 04. 30.

• Tweet
• Pin It