Leírás
Kellemes este volt. A hőség csillapodott, enyhe szellő fújdogált. Az égen ragyogtak a csillagok, a távolból a baglyok huhogása hallatszott. Natasha a teraszon ült a kényelmes kanapén, amit még John nagyszülei vittek ki, és aminek külön története volt. Becky McDonald John nagymamája itt hozta világra első gyermekét, miközben a férje a bábáért szaladt a városba. Mire visszaértek, a nő ott feküdt karjában John apjával. Hányszor kellett ezt a történetet elmesélni Lillynek, aki mindig ragyogó arccal hallgatta. Soha nem tudta megunni.
– Elaludt – ült mellé Shane.
– Imádja, mikor mesélsz neki – felelete Natasha anélkül, hogy a férfire nézett volna.
– Minden rendben van, Tash? – kérdezte és zöld szemeit a lányra szegezte.
Nem akarta megbántani Natashát, nem akarta felszakítani a sebeit, nem akart kérdezősködni, de nem bírta megállni. Majd megszakadt a szíve, mikor megpillantotta a nő szeméből kibuggyanó könnyet.
– Hát persze… szipogta és nem törölte le érzései kifejezőjét, hagyta, hogy végig peregjen az arcán, és az álláról a pólóján száradjon fel.
– Beszéltél erről vele?
Értékelések
Még nincsenek értékelések.