Leírás
JACK KAPITÁNY GÖRBE NAPJA (Eszti)
Megszökött az éjjel tőlem az én drága Jack-em,
kiosont, míg szokás szerint Álomföldre mentem.
Reggel aztán kerestem őt, sajnos nem találtam,
falábának kopogását mindhiába vártam.
Este aztán meglett végre, vidáman dalolva,
kiderült, hogy Sylvinél volt, s közbejött egy kocsma.
Dülöngélve csörtetett be, faltól-falig szédült,
s ha lába nem is, de a feje keményfából készült.
Beverte vagy huszonötször, neki meg se kottyant,
pedig a nagy tántorgásba jó nagyokat koppant.
Zsörtölődtem, szitkozódtam:”Így kell hazajönni?!”
„Hukk!” – felelte, s ősz szakálla már a padlót söpri.
Elterült a hűvös padlón, rám onnan vigyorgott,
boldog volt, mert kifésülték hajából a boglyot.
Fel sem tudott tápászkodni annyira elázott,
ágya felé navigálva négykézláb kacsázott.
Menet közben összeakadt nyelvvel elmesélte:
szereti majd őt egy kislány, Sylvi megígérte.
Lettek neki barátai és ezt jó volt tudni,
ám cserébe vén kobakján kinőtt néhány pukli.
MI TÖRTÉNT A NÁSZON? (Sylvia)
Tegnap este folyt a lagzi, Kateyék házában.
Nagy muri volt odalenn a poklok országában.
Eszti démoncsajként ünnepelt a bálon.
Vele ropta ifjú férje, Dámonfalvi Sámon.
Tele volt a terem kétes, fura kinézettel.
Remegtem, ha engem néztek kéjes élvezettel.
Azt hittem, ha nem vigyázok, démonvacsi leszek.
De Esztinek megígértem, hogy magamért kiteszek.
Ezért aztán nem törődtem holmi démon haddal.
Roptam én a nászi táncot, erős, víg angyallal.
Szerelemtől átittasult egész földi lénye,
Williamtól kitisztult a pokol kétes kénje.
Rámszegezte csillogón égkék tekintetét,
Ha nem fog olyan jó szorosan, elájulok ezért.
Amikor Eszti és Sámon elbújtak egy percre,
William egy perdüléssel hátam mögött termett.
Úgy éreztem elolvadok, mikor nyílt a szárnya,
s emelkedtünk a magasba forró nászi táncra.
Nem akartam mégsem ottan feltűnőnek lenni,
ezért aztán elég hamar haza kellett menni.
Amikor az angyalom az ajtómig elkísért,
megfogta a kezeimet, s hajolt egy csókomért
Közben pedig azt suttogta furcsa égi hangon:
Mi lenne ha én lennék a következő asszony?
Nem értettem mit is akar, ezért hát ránéztem.
Ő meg azt rebegte nékem: – Légy a feleségem! –
Bizonyára álmodtam csak, azért vagyok kába.
Nem hiszem, hogy megyek én még ilyen démon bálba.
Elkábították fejemet, azért hallucinálok.
Most is épp a levegőben, s nem lábakon állok.
Szerelemtől ittas még a szellő körülöttem.
Akkor mégis miért érzek görcsöt a fejemben?
Sámon repült el felettem, az előbb őt láttam.
Nevetett és meghívatta magát az új nászba.
Kérdeztem: Miért? Ki nősül? Ő felkacagott nyomban.
Olyat pördült, hogy az állam, a padlóhoz koppant.
Elmondta, hogy Willam az, bekötik a fejét.
Én meg csodálkozva néztem tüzes tekintetét.
Azt akartam épp megtudni, ki lehet a lányka,
mikor Sámon felkacagva már a fejét rázta.
Látta rajtam, elkábított a tegnapi muri.
Nem emlékszem, hogy végződött számomra a buli.
Ezért aztán elmesélte gyorsan, nagyvonalban.
Maholnap egy fehér ruhát varrassak magamnak.
Legyen rajta csipkefátyol, ahogyan az dukál,
olyan szép, amit az ördög, s az összes démon utál.
Mert most Williamnek kellene tetszenem,
hisz az oltárhoz nemsoká engem majd ő vezet.
Kigúvadt szemekkel néztem én Sámonra,
Ezt valahogy nem gondoltam eddigi álmomba.
Kellett néhány perc, hogy magamhoz térjek,
s nektek most mindent hűen elmeséljek.
NÁSZAJÁNDÉK (Katey)
Képzeljétek, mi történik! Ez már nem normális.
Szájam tátom, szemem gúvad, ez most kriminális.
Vámpír, farkas, pokolfajzat mind itt tömörülnek,
kis boltunkat ellepték az ajándék őrültek!
Mit akarnak? Elmondom én! Nászi ajándékot.
Eszti Sámon esküvőre, néhány apróságot.
Anyám retteg, bezárkózott, én vagyok a boltos.
De mit is adjak? Eszti mondjad! Mi az mire vágyol!
Értékelések
Még nincsenek értékelések.