Leírás

                                                    Részlet a könyvből

 A legfontosabb dolog, amit az Orbán-kormány 2010 és 2019 között megvalósított a nemzetstratégia tárgykörébe tartozik. A „nemzetstratégia” fogalma alatt én egy olyan eszmerendszert értek, ami egy nemzetállam távlatos sorsát, fejlődésének irányát határozza meg és különböző intézkedéseivel megalapozza, illetve megvalósítja. A nemzetstratégiának nyilvánvalóan egy konkrét politikai filozófiára kell támaszkodnia, ami azonban csak egy különös utat jelölhet meg az igazi cél megvalósítása érdekében. Ha pedig a Fidesz országlására akarjuk ezt alkalmazni, akkor a konzervatív kereszténydemokrata politikai filozófiára kell utalnunk. Ez azt jelenti, hogy minden, a nemzetállamunk jövője szempontjából fontos kérdést ennek a politikai filozófiának megfelelve oldanak meg. Természetes az, hogy más politikai filozófia alapján kidolgozott nemzetstratégia különbözhet ettől, de a lényegi kérdésekben nem. Tehát azokat a kritikákat, amelyeket az utóbbi eszmeiségből kiindulva állítanak, nem szabad hazaárulásnak tekinteni, mert azt csak a jövő fogja eldönteni, hogy ténylegesen hasznos volt-e az adott intézkedés vagy sem. Nyilván így kell tekintenünk az orbáni rendszer intézkedéseire is.

Ha a Fidesz egész eddigi politikai pályafutását tekintjük, akkor három olyan kihívást említhetek, amelyek próbára tették a nemzet stratégiánkat. Az első a nemzetegyesítés problémája volt. Nekünk magyaroknak különös sors jutott olyan szempontból, hogy a nemzetállamunk területén a világ mintegy 15 milliós magyarságának csupán egy része, igaz, a többsége él. A történelmünk úgy alakult, hogy az 1914 előtti ún. Nagy-Magyarországot a trianoni békeszerződés során több részre szaggatták, aminek következtében a környező országokban jelentős számú magyarság élt és él ma is. A trianoni határokat a párizsi békeszerződés változtatás nélkül meghagyta, így amikor az Unió tagjai lettünk, ezt kellett tudomásul vennünk. Annak sem akkor, sem ma nincs reális lehetősége, hogy a magyarságot területileg egyesítsük, bár az erre való törekvés, különösen a romániai magyarság körében, még mindig megmaradt. Ám ettől függetlenül tehetünk olyan intézkedéseket, amelyek révén a határainkon túl élő magyarok úgy erezhessék, hogy közénk tartoznak. Ennek jogi alapját kívánta megalapozni 2004-ben a Fidesz oly módon, hogy a külföldön élő magyarok számára, akik addig még nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, azt megadja nekik. Amint azt tudjuk, ezt akkor egy népszavazás útján akarták elérni, ami december 5-én meg is történt. Ám az azt megelőző kampány során az MSZP és az SZDSZ is azzal riogatott, hogy Romániából akár 23 millió személy érkezhet hazánkba. A népszavazást a Fidesz elveszítette, de az erkölcsi győztes mindenképpen ez a párt volt, mert a magyarságtudatból, a magyarok iránti szolidaritásból kiválóan vizsgázott. Ezzel szemben a balliberálisok csupán egy átmeneti sikernek örvendhettek, mert ezt az összmagyarság elleni tettüket mind a mai napig a szemükre vetik, hozzáteszem, abszolút
jogosan.

Így utólag mindenképpen jó célnak kell tekintenünk azt, hogy a más országban élő magyaroknak kettős állampolgárságot akartak adni. Különösen annak tükrében, hogy a 2015-ben meginduló népvándorlás során ránk akartak erőszakolni nem magyar menekülteket, hogy fogadjuk be őket és integráljuk a hazai gazdaságunkba, kultúránkba. A 2013 után kibontakozó gazdasági konjunktúra
ugyanis egyre több munkáskezet igényelt, amit még ma is alig tud a kormány kielégíteni. De ha már kívülről kell új munkaerőt biztosítani a gazdasági fejlődésünk fenntartása érdekében, akkor nyilvánvalóan azt a külföldön élő, de hazánkba áttelepülni akaró magyarokból kell elsősorban biztosítani. Ebben a Fidesznek mindenképpen igaza van. Ám a Fidesz ezt a nagyon pozitív tettet is a
saját javára fordította azzal, hogy miután sikerült megnyernie a külföldi magyarságot, majd később állampolgárságot is biztosított számukra, ezt követően a szavazati jogot is megadta a számukra.
Ez ugyan csupán 2-3 pártlistás mandátum sorsát dönthette el, de ha arról van szó, hogy azzal kétharmadot lehet majd szerezni, akkor az nekik fog kedvezni. Ezzel szemben az MSZP és más pártok, akiknek nem sikerült ilyen kapcsolatot kialakítani a külföldön élő magyarokkal, mindenképpen hátrányba kerülnek. Tehát bár formálisan megvan a jogszerűség a választójogi törvényben, a jogállamiság sem sérül, de a konkrét gyakorlatban itt a Fidesz felé lejt a pálya. Más összefüggésben pedig: a választójogi törvénynek ezek a passzusai megfelelnek a Lisszaboni Szerződés követelményeinek, de a gyakorlatban a külföldi magyarok választójogának megadásával csak a Fidesz nyert.

• Tweet
• Pin It