Leírás
Kedves Olvasó!
Köszönet illeti mindazokat, akik segítettek abban, hogy ez a könyv elkészülhessen:
– Dorothyt és Zsoltot, akik szerkesztettek és megálmodták a tényleges kinézetet
– az inspiráló beszélgetésekért Nikit
– Csaba barátomat, aki velem olvasgatott
– Zámbori Somát, akinek szavalata okán megfogalmazódott bennem a kiadás gondolata
– és életem minden szereplőjét, aki a sorok között bújik meg.
Ez az egész, valamikor tizenhárom évesen kezdődött. Hétévesen már írtam, de lévén, hogy
pontírásban voltak ezek a próbálkozásaim, az idő és az önkritika gyakorlása elpusztította
mindet.
1999-ben megkaptam első számítógépemet, DOS rendszert használva elkezdődhettek a
többé-kevésbé fennmaradó versek megírásai. Persze olyankor is sokszor önpusztító és versirtó
voltam.
1986-ban születtem, március 8-án. Nőnapi gyerek vagyok. A technika fejletlensége okán vakultam
meg. Volt egy ikertestvérem is, aki négynaposan elhunyt. Mára felnőttként úgy érzem,
hogy mindig áll mellettem valaki. Vagy egy vezérelv, vagy a Sors, vagy Isten, egy Angyal, esetleg
Krisztián is bennem él és vezet, fogja a kezem.
Szerencsés embernek tartom magam.
Vakságommal együtt élek teljes életet, van egy kislányom, akivel kettesben
élünk. Kitti most rám pirítana, hiszen Pannival, a Labrador vakvezető kutyával
vagyunk mi egy család, tehát hármasban éljük a mindennapokat.
Fogadd hát szeretettel írásaimat, amiből talán látod, hogy egyformák vagyunk!
Nincs annyi különbözőség vak és látó között, érzelmekben, élményekben sem
feltétlenül kell eltérnie életünknek.
Szeretettel köszöntelek tehát életem lapjain!
Demeter Viktor
Értékelések
Még nincsenek értékelések.