Leírás
BeVezetŐ – a KiVezetŐ ÚtHoz
Létezik egy mondás, miszerint a magyar ember az ellenségeit is képes szeretni. Ha csak magamból indulok ki, nyugodtan kijelenthetem, az én agyamat is fel lehetett verni, de haragot tartani sosem szerettem. Tehát tudok azonosulni ezzel a mondással. Ugyanakkor képtelen vagyok azonosulni azzal, hogy a szeretet bárgyú lenne. Hangsúlyosan az elmúlt másfél ezer évben a szeretet egyenlővé vált a tudatlansággal és valamiféle nyálcsorgató elhülyüléssel. Én is határozottan állítom, hogy ELJÖTT A SZERETET KORA, de ugyanilyen magabiztosan ki merek jelenteni még valamit, nevezetesen, hogy A BÁRGYÚSÁG KORA LEJÁRT.
Nem egyedül látom már, hogy valami nem stimmel. A bevezetőben összeszedtem nagy vonalakban mindazt, amivel mi, emberek a mai napig megnehezítjük az életünket. Nem azért, mert az a világ, amit eddig megéltünk, ördögtől való lett volna, csupán jól látható, hogy vége, pontosabban ennek a szemléletnek van vége.
Viszont úgy érzem, igazából annak van már itt az ideje, hogy visszaemlékezzünk, milyen is az élet (erről igazán az Élet könyvében írok), leleplezzük a világunk eddigi „nagy titkait”, ahogy bent, úgy kint. Lássuk meg az igazi csodát, miközben szép fokozatosan lehullhat a lepel az emberiség nagy rejtélyeiről is. Mert ugye 1969-ben, a világ egy emberként figyelte az Apolló-programot és a Holdra szállást. Minden tévécsatorna a nagy eseményt közvetítette. Neil Armstrong kilépett a Hold felszínére, majd elhangzott az azóta már szállóigévé vált első mondata: „Kis lépés egy embernek, hatalmas lépés az emberiségnek!”
Aztán mondott még valamit, amiről eddig nem nagyon hallottunk, vagyis: „Sok szerencsét, Mr. Gorsky!” Az eseményeket irányító földi személyzet ledöbbent, a kirendelt „elemzők” és „megfigyelők” pedig a szívükhöz kaptak. Ez vajon mi volt? Rivális űrtársasághoz üzent volna?
Kódolt üzenet egy ellenséges „megfigyelőnek”? Átnéztek minden adatot, nyilvántartást, de nem találtak semmit. Gorsky nevű űrhajós vagy ügynök nem szerepelt sehol! Amikor az űrhajósok visszatértek a Földre, természetesen megvizsgálták, meghallgatták őket. Feltették a kérdést Armstrongnak: mi volt ez a mondat, ki az a Mr. Gorsky? Ő nem válaszolt.
Aztán 1995-ben egy riport alkalmával ismét előkerült a több mint negyedszázados kérdés: ki az a Mr. Gorsky? Az újságíró legnagyobb döbbenetére Armstrong így felelt: mivel az érintettek már valószínűleg nem élnek, elmondhatja a történetet.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.