Vitaminok és ásványi anyagok a várandós nők és szoptató anyák táplálkozásában (ebook)

Leírás

2.5. 2.1. Cink

(Zn, zincum, Zn²⁺-ion)

 Élettani funkciók, miért fontos?

            A cink az esszenciális nyomelemek közül a legnagyobb mennyiségben szükséges ion a vas normális anyagcseréjéhez és a vastartalmú vérfesték, a hemoglobin képződéséhez. A cink nélkülözhetetlen a nukleinsavak (DNS, RNS) és a nagyszámú, kb. 300 cinkenzim működéséhez. Fontos továbbá a legkülönbözőbb fehérjék, mint pl. a hisztonok, az iniciáló és az elongáló, azaz a fehérjeláncot növelő faktorok, a hordozó- és szállító, valamint a raktározó (pl. a metallotionein) fehérjék, a géneket aktiváló transzkripciós faktorok, a citokin fehérjék, a szteroid-, szexuális- és csecsemőmirigy hormonok, továbbá a szénhidrátok, cukrok (hasnyálmirigy inzulinja), valamint a zsírok előállításában, illetve anyagcseréjében. Így a cink alapvető a sejtosztódásban és a sejtszaporodásban, valamint a sejtdifferenciálódásban, a kötő- és támasztószövetek kollagén fehérjéinek képzésében, ezáltal a növekedésben, a bőrregenerációban, a sebgyógyulásban.

A cink nem nélkülözhető a férfiak nemzőképességének a fenntartásában, az ondósejtek képzésében és a tesztoszteron termelésében, a herék és a prosztata mirigy működésében, valamint a méh epiteliális sejtjeiben a női fogamzóképesség biztosításában. Potenciazavarokban cinket és B₆-vitamint ajánlanak.

A cink szerepe igen jelentős az immunvédekező képességben, mivel elősegíti a csecsemőmirigybe vándorolt védő fehérvérsejtek, a T-limfociták érését (lásd még az A-vitamin szerepét, 2.4.7. pont).

A központi idegrendszer neuronjaiban lévő cink és a cinkszállító fehérjék (ZnT-3 és ZnT-4) alapvető szerepet játszanak az intelligenciában, a tanulásban, a felfogóképesség kifejlesztésében, a memória biztosításában, valamint az idegmérgező fémionok, ólom, kadmium, higany, arzén, alumínium megkötésében a metallotionein fehérjék által. A nagy kéntartalmú aminosavval, a ciszteinnel rendelkező, raktározó, de egyben cinkszállító metallotionein fehérjék termelését a cink indukció megemeli, ezáltal viszont a cisztein aminosav kén összetevője erősen megköti a mérgező ólmot, kadmiumot, higanyt, alumíniumot. Így a cinkpótlás képes késleltetni az Alzheimer-kórt, és más demenciát, elbutulást okozó megbetegedések előrehaladását. A cink a magnéziumhoz hasonlóan védi az agy neuronjait (ZnT=cinktranszportfehérje) a serkentő, izgató, ún. excitátoros aminosavak, pl. a glutamátok, által okozott túlzott stimulálástól (hiperexcitáció), ami nagyfokú idegizgalomban, nyavalyatörésben, epilepsziás görcsrohamokban, agysérülésekben, isémiás agyi károsodásban, gutaütésben nyilvánulhat meg. Így a cink a magnéziummal együtt igen fontos neuroprotektív, idegvédő hatású elem.

A cinknek a látásban játszott szerepét már tárgyaltuk (lásd a 2.4.6. fejezetet), jelenlétében az A-vitamin (retinál) az opszin fehérjével létrehozza a látóbíbort, a rodopszint. A szemideget és az érhártyát cinkhidak kapcsolják össze. Zöldhályog kezelésénél, valamint a szürkehályog megelőzésénél adjuvánsként alkalmazott vitaminkészítmények cinket is tartalmaznak (550 mg C-vitamin, 400 mg E-vitamin, 15 mg béta-karotin, valamint 80 mg cink-oxid, 2 mg réz-oxid).

A cink részt vesz a szénhidrátháztartást és a zsíranyagcserét irányító hormonoknak, az inzulin, a leptin, a ghrelin, a glükokortikoid hormon és receptorainak a kölcsönhatásában, valamint a hipotalamusz, a harmadik agykamrát körülvevő talamusz alatti agyrészlet idegfehérjéivel való kapcsolatban. Mindezek által a cinkionok részt vesznek az étvágy, a testsúlynövekedés és az energiaraktárak homeosztázisa által biztosított egyensúly szabályozásában.

A cink, mint a redukciós és oxidációs folyamatokban egyaránt résztvevő ion, több vonalon, de csak közvetve fejtheti ki az oxidatív stresszel szembeni védő, antioxidáns hatását (Lásd Élettani magyarázat, 5.22. fejezet)

Az igen érzékeny vörösvértestek sejthártyáiban kötött cink a sejtek védelmét, a sejthártyák mechanikus és dinamikus stabilitását, működőképes szerkezetét, továbbá az oxidatív stressz alatt képződő oxigéntartalmú aktív részecskék lipidperoxidációja és fehérjekárosítása által okozott ozmotikus törékenységgel, valamint hemolízissel szembeni ellenállását biztosítja. A cink, hasonlóan a magnéziumhoz (lásd a 2.5.1.2. fejezetet) szintén természetes kalcium antagonista. Megjegyzendő, hogy örökölt sarlósejtes vérszegénységben, ahol a kórosan nagy kalciumfelhalmozódás a sejthártyák és a sejthemoglobinok közötti keresztkötésekkel elősegíti hemoglobinjaik óriásmolekulákká történő polimerizációját, ezáltal csökkenti a sarlósejtek deformálhatóságát és átjárhatóságát – eredményes kezelést valósítottak meg szájon át bevitt cinkkészítmények segítségével.

 A cink szerepe várandósságban

A várandósság korai szakaszában a cinknek a folsavval (lásd a 2.4.1. fejezetet), valamint a B-vitaminokkal (lásd a 2.4.2. fejezetet) együtt a torz magzati fejlődést: koponyazáródási hibákat, arc-hasadék (nyúlszáj, farkastorok) kialakulását kivédő hatása van. A közel-keleti és a fejlődő országokban, a rosszul, hiányosan táplált várandós anyák A-vitamin, vas és cinkhiányos étrendje miatt, nő a csecsemők hasmenéses megbetegedéseinek száma, a vashiányos vérszegénység, a kolera- és a vérhas, továbbá nő a légzőszervek betegségeinek, a tüdőgyulladásnak a kockázata, valamint emelkedik a fejlődésben elmaradt és a veleszületett rendellenességgel világra jött csecsemők száma, végül magas a halálozási arányuk is.

A cink szerepe a bőr védelmében

Az emberi bőrt, a bőrsejteket érő napsugárzás káros hatásai (különösen erős 320-400 nm hullámhosszú UVB és UVA ultraibolya sugárzás által okozott bőrkárosodás, a szinergiás UVB és UVA együtthatással létrehozott bőrrák) ellen az adjuvánsként bevitt cink, a cink-tionein képződése által igen jó hatású. A cink bejuttatásának hatására beindul a cink-indukált védő-metallotionein képződése, majd létrejön a cink-tionein, ami behatolva a sejtmagba direkt védőhatást fejt ki a kromoszómák DNS nukleinsavára. A cink-tionein egyrészt, mint kiváló gyökfogó, eltávolítja a káros oxigéntartalmú gyököket, a szuperoxidot, a hidroxilgyököt és peroxinitritet, megakadályozza a DNS károsodását, a lipidperoxidációt és a fehérjék pusztulását, másrészt cinket szolgáltat a DNS nukleinsavat helyreállító, a sejt funkcióit, szaporodását, növekedését és fennmaradását a besugárzás után is biztosító cinkenzimek számára. A cink a glutation kénatomjait is megvédi az oxidatív károsodástól, hasonlóan a szelén által biztosított, csatolt védőhatáshoz. Cinkkezeléssel eredményesen gyógyították a különböző bőrbetegségeket, bőrgyulladásokat, ekcémákat, a faggyúmirigyek fokozott működését, bőrbevérzéseket, nagyfokú festékezettséget (hiperpigmentációt), a csecsemők acrodermatitis enteropathica nevű bőrelváltozását.

Felszívódás

Az állati eredetű élelmiszerekből, így a húsokból, a halakból, a tengerből származó termékekből, a májból, a tejből, a tojásból, a sajtokból lényegesen jobb a cink felszívódása, mint a növényi eredetűekből, így a teából, dióból, mandulából, mogyoróból, tökmagból, hüvelyesekből, a különböző lisztféleségekből. Sokkal jobb a cink felszívódása az anyatejből (1,2 mg cink/l), mint a tehéntejből (0,36 mg/l). A cink felszívódását gátló anyagok: a kalcium, a vas, a foszfátok, a kazein, de különösen a növényi rostanyagok. A növényi rostanyagoknak a cink felszívódásra gyakorolt gátló hatását tejjel és joghurttal lehet csökkenteni. Vegyes étrend esetében átlagban 30%-os cinkfelszívódással számolnak. A cink azonban jelentősen gátolja a vas, a réz és a kadmium felszívódását.

Mit okozhat a cinkhiány?

Cinkhiányban csökken az ízérzékelés, étvágytalanság, sőt hasmenés léphet fel. Növekedésbeli elmaradást figyeltek meg, fokozott hajlamot találtak a fertőzésekre, a különböző légúti megbetegedésekre, elhúzódó sebgyógyulást, pszichés rendellenességeket, szexuális zavarokat is észleltek.

Cinkhiányban vérszegénység, máj- és lépmegnagyobbodás, csökkent glükóztolerancia, csökkent ivarmirigy-működése, a bél-nyálkahártya krónikus gyulladásai, vesevizenyővel és fehérjevizeléssel, hipoalbuminémiával és hiperkoleszterinémiával járó tünetegyüttes, máj- és hasnyálmirigy megbetegedések léphetnek fel, durva felületi bőr, és a körmön fehér foltok jelenhetnek meg.

Egyes rákbetegségekben, nyelőcsőrák, bélrák, prosztatarák esetén jelentős a cink csökkenése a szérumban.

A cink a jóddal együtt nélkülözhetetlen a pajzsmirigy normális működéséhez. Mindkét elem hiánya hozzájárulhat a golyva, a strúma (hipotireózis), a kreténizmus kialakulásához.

Milyen élelmiszerek jó cinkforrások?

Az állati eredetű élelmiszerek, így a húsok, a halak, a tengerből származó termékek, a máj, a tej, a tojás, a sajtok lényegesen jobb cinkforrások, mint a növényi eredetűek (72. és 73. táblázat). A növényi tea, dió, mandula, mogyoró, a különböző lisztféleségek jelentősebb mennyiségű cinket tartalmaznak.

 72.táblázat: Nagyobb cinktartalmú (mg/100 g) gabonatermékek és diófélék, valamint az egy étkezéssel átlagosan bevitt cink mennyisége (mg)

• Tweet
• Pin It