Fantasy/Sci-fi
-
K.Cs.Median: Jégkristály – Menekülés az ismeretlenbe (ebook)
750.00 FtEgy ifjú, ki oly régóta ki akart már törni a világból. A Világból mely sötét és kegyetlen erejével mindent elsöpörve, börtönként zárult be minden ott élő ember felett. Egy éjjen elindult, nem tudta merre visz az útja. Vándorrá lett léte, megjárt sok-sok helyet, üldözöttként indult s szabadon ért oda. Oda, hova vitte a végtelen útja, mikor elérkezett, álma vált valóra. Barátok, ellenségek kísérték merre járt, de az úr keze oltalmát helyezte reá. Halál és pusztulás, élet és szeretet mindig eljött oda, hol lába ért földet…
Olyan olvasóknak ajánlom, kik szeretnek egy kicsit elrugaszkodni a valóságtól. Barangolni a képzelet tengerén, s néha kilépni a minden napok megszokott, már-már előre megírt ritmusából.
Kalandos, néha fantasztikus, de mindig csak regény.
-
Beck Péter: A vér szava (ebook)
700.00 FtA szabad ég alatt jelentek meg, a beomlott barlangrendszertől biztos távolságban. Elron orrát rögtön megcsapta a föld bűzös szaga. Ijedten lépett hátra hogy kiszabaduljon az öreg érintésének hatósugarából. Bizalmatlanul méregette a remetét, akinek köpenyét lágyan lobogtatta a szél. A vénség akár a nyugalom szobra, egy helyben állva a vándorbotjára támaszkodott és egyenesen az ő szemébe fúrta felemás tekintetét.
– Ki vagy te? Mit tettél velem? – Elron ingerülten támadt kérdéseivel az idegenre.
Az öreg zavarba ejtő mosolyra húzta a száját bajsza alatt, szemében válaszok ígérete látszott.
– Alaposan megváltoztál, mondhatom, előnyödre. Néhány kérdésedre már most megadhatom a választ.
A remete ráérősen ballagva elindult az egyenetlen talajon a neki tetsző irányba, keresztbe fektetve vállain pihentette vándorbotját.
– Most mit tegyek, kövessem? – tépelődött Elron –, nem tehetek mást, azt sem tudom, hol a fenében vagyok.
Pár lépés után önkéntelenül is felzárkózott a vénember mellé.
– Rendben, veled tartok, mert egyrészt ismeretlen vidékre tévedtem, másrészt te tudod a velem történtekre a választ.
– Bölcs elhatározás.
– Azt mondd meg nekem, miért bíznék benned? Akár mit is mondasz, a szavaidat fenntartásokkal kell fogadnom.
– Ismét helyénvaló következtetésre jutottál velem kapcsolatban – villant vidáman a felemás tekintet –, nem kell bíznod bennem, mégsem tehetsz mást, mint hogy velem tartasz, mert tőlem függ a jövőd.
– Ebben tévedsz, öreg, mindig van választás.
– Milyen választásra célzol? – a vénség megtorpant és fürkészve meredt az arcába –, a halál és a pusztulás nem választás.
– Ez nézőpont kérdése – legyintett Elron, és ismét felzárkózott a tovább induló ember mellé.
– Beszéljünk inkább arról, hogy mi történt velem.
– Ó, tudom, hogy sok a kérdés, ígéretem szerint néhányra már most megadhatom a választ.
A vénember lassított járásának ütemén, vállairól levéve a vándorbotot jobb kezébe fogta azt, és rendeltetésszerűen rátámaszkodott lépéseinél. Fejét kimért lassúsággal Elron felé fordította.
– Magamról annyit mondhatok, hogy a világ örök kétkedője vagyok, aki az ősidők óta vigyázza az emberiség lépteit.
– Ez nagyon misztikusan hangzott. Mi a neved?
– Nekem nincs szükségem névre, szólíts vezetőnek, vagy fényhozónak, ahogy tetszik.
– Tehát nem akarod elmondani a neved – húzta el a száját Elron.
– Azt elmondod, miért változtattad meg a külsőm?
– A benned végbement változásért csak részben vagyok felelős, én csak feltörtem a beléd ültetett genetikai blokkoló kódot.
– Várj, mit jelent a genetika? Mit jelent az a szó, hogy kód? Ki ültette belém ezt az izét?
A fényhozó a kérdésekre irritálóan élesen felnevetett.
– A lényeg abból amit elmondtam, az, hogy te nem ember vagy.
– Már hogyne lennék ember? – Elron megtorpant és utálkozva nézett a másikra.
– Embernek születtem, volt apám és anyám.
– Azok, akik embernek látszanak, nem mindig emberek.
– Ez nem válasz.
– Tudom, de most be kell érned ennyivel. Ami a genetikát illeti, nincs időm magyarázni, mi az, évekbe telne, mire megértenéd és egyébként is, néha úgy érzem, hogy e bonyolult dolog még előlem is elfedi titkainak egy részét.
Elron e csavaros okfejtést zavart arccal fogadta. Még mielőtt szóhoz jutott volna, a fényhozó gyorsan megelőzte.
– Jelenleg több válaszom nincs a számodra, de légy türelemmel és később maradéktalanul kielégítem a kíváncsiságod, csak érjük el az úti célunk.
Elron egyre ingerültebben meresztette szemét a vénemberre.
– De vajon a válaszaid igazak lesznek-e? És ha igazak is, megértem-e őket?
A remete már nem rá összpontosította a figyelmét, félrefordulva egy szabályos kört rajzolt a levegőbe maga elé a vándorbotjával, s amikor befejezte a mozdulatot, sistergő hanggal egy fekete nyílás jelent meg előttük.
– Íme, a mágia hatalmát csodálhatod, ez Kilia dimenziókapuja
Elront letaglózta a látvány, szája félig nyitva maradt a csodálkozástól.
– Mi az a mágia és ki az a Kilia?
– Már megint kérdések – sóhajtott teátrálisan a fényhozó –, ha van merszed, kölyök, kövess, és rálelsz a válaszokra.
Belépett a fekete lyukba és eltűnt. Elron csak egy pillanatig habozott, azon kapta magát, hogy fejjel előre vetődik be az ismeretlenbe. A fekete lyuk elnyelte a testét, a fiú csak egy pillanatra veszítette szem elől a kietlen tájat, nagy ívű vetődésének köszönhetően ismét a repedezett talajt látta suhanni maga alatt. Földet éréskor kecses mozdulattal átgördült izmos, kerek bal vállán, és a lendületét kihasználva ugyanazzal a mozdulattal talpra is állt.
– Elég lett volna, ha átlépsz a kapun – a vezető somolyogni látszott a bajsza alatt –, látom a fiatalos hév hajt.
Elron válasz helyett a tájat fürkészte. Tőlük pár méternyi távolságra idomtalanul nagy, vastag, áttetsző oszlop emelkedett a földből, belsejéből lüktető fehér fényt sugárzott. Nagyon magas lehetett, mert a vége nem látszott, eltűnt a felhők mögött.
– Hol vagyunk?
– Az illieli oszlopnál. Ezen az oszlopon nyugszik ősidőktől fogva vagy talán az idők kezdete óta a fenséges Anrisz, ahova mi is igyekszünk!
– A válaszaid nem mondanak számomra semmit. Milyen hely az az Anrisz? – Elron hanghordozásán érződött a gyanakvás.
– Nézd meg magad, és tapasztald meg a csodát, amely nem foglalható szavakba!
A fényhozó ismét a délceg férfi vállára tette kezét, és abban a pillanatban eltűntek.
-
EYN: Fénysugár az éjből (ebook)
700.00 FtSejtelmes tájak, félelmetes vadonok, furcsa lények, elképesztő jelenségek, magába szippantó élmények.
Lenar a Föld azon részén halad amelyet már rég elhagytak az emberek, mert megváltozott. Ezen a vidéken különös jelenségek, más lények és ismeretlen erők vannak jelen. Találkozik Erendával, s különböző kalandokba keverednek melynek során valamilyen titokzatos erő irányítja útjukat. Erenda népét sötét bőrű emberek rabolják el és egyedül ők ketten képesek segíteni rajtuk. Útjuk során többször elszakadnak egymástól, kísérteties vagy megfoghatatlannak tűnő helyeken haladnak át. Emberek és más lények segítik, vagy éppen hátráltatják őket.
A csodálatosan szép erdőkben semmi sem tűnik állandónak, vagy megbízhatónak, mintha láthatatlan erők avatkoznának folyton közbe. Mindig valami új esemény történik amely megváltoztatja őket és formálja, miközben sokszor úgy érzik, álom az egész, pedig valóságosabb mint bármi eddigi életükben. Az igazi borzalmak, megpróbáltatások és egyben felemelő élmények pedig csak akkor következnek, amikor odaérnek a sötét bőrű emberek vidékéhez.
Ez a kalandregény különös helyekre kalauzolja el az olvasót, nemcsak ismeretlen tájakat mutat be, hanem számunkra idegen világot, populációt, idegen lényeket, növényeket, állatokat is.
Lenar a kalandvágyó fiatal elindul új kalandokat keresni az ismeretlenbe.
Sikerül emberi lényekkel is találkoznia, mert ő is ember. Így ismeri meg a még gyerek kislányt, Ejnát és az apját, majd a fiatal Erendát, akivel együtt indulnak az ismeretlenbe, hogy a boldogság földjét megtalálják.
Erenda szüleit elrabolják, a megmentésükre sietve folytatják útjukat. Addig is rengeteg veszélyekkel teli kalandokban lesz részük.
Szinte állandó látomásaik, rémképeik vannak, nem beszélve a különös hangokról, árnyakról, akik mindig ott ólálkodnak mellettük.
Mikor végre sikerül megtalálni a lány szüleit és a többi elrabolt embert, s próbálnának elmenekülni arról a borzalmas helyről, újabb megpróbáltatások várnak Erendára, amik tragédiákhoz vezetnek…
Lenar segítségére siet és együttes erővel sikerül elérni azt, amiért elindultak.
A földalatti különös világba is belecsöppen az olvasó, ahol nem csak sötétség van, de vannak fények is. Az elmaradhatatlan csúszó-mászó lények is előkerülnek, amik tovább fokozzák a félelmet olvasás közben…
A járatok mellett termek is vannak, vajon ezek valósak, vagy ez is csak a képzelet szüleménye?
Sikerül kijutniuk a sötét erdőből megszabadulva a sötét és gonosz erőktől?
Minden olyan olvasónak ajánlom, akik nagy képzelő erővel bírnak és semmin sem lepődnek meg, mert itt olyanokat olvashatnak, amikről még álmodni sem mertek soha…Fodor Brigitta