ugyanaz

„Nem azért születtem, hogy beálljak a sorba, hanem hogy felismerjem, a sor nem létezik.”
Mi történt ezzel a világgal? Mi ez a sok betarthatatlan törvény, miért ragozzuk folyton-folyvást a problémákat ahelyett, hogy megoldanánk, miért gondolják azt emberek, hogy pofátlanul az arcomba hazudhatnak, miért kapom magamat azon én is időnként, hogy mást mondok, teszek, mint amit érzek vagy gondolok, hogyan jutottunk el odáig, hogy már csak a pénz az úr, és miért kéne ehhez nekem még mindig jó pofát vágnom?
És valóban, mi történt velünk, emberekkel, miért tettünk úgy hosszú ideig, mintha minden rendben lenne, s bár a lelkünk mélyén teljesen másképpen szerettünk volna élni, de ezt soha nem mertük meglépni igazán. Mi volt tehát az életünk valódi mozgatórugója, miért törvényszerű, hogy mindez most teljesen megváltozik, vagyis miért fordul meg ez a világ bennünk és kívülünk? Mi az oka annak, hogy sorban lepleződnek le a hazugságok az életünk minden területén, és miért állítom azt, hogy most „soron kívül” beköszönt végre a boldogság kora, amelyben mindenkinek helye van, és úgy tűnik, mégsem. És vajon miért mondom minden nőnek azt (és ez kivételesen nem flörtszöveg), hogy a legjobb „dolog”, ami történhetett vele, hogy nőnek született? És mi az, ami még a Titokból is kimaradt? Válaszaim a borítón túl.