Politika
-
Székely Szabolcs: A fasizmus természete (ebook)
1,200.00 FtKosárba teszem GyorsnézetManapság sokat beszélünk arról, hogy például a Jobbik fasiszta, vagy legalábbis félfasiszta pártnak tekinthető-e az eddigi megnyilvánulásai alapján, de senki sem jelölte meg pontosan azokat az ismertetőjegyeket, aminek alapján azt teljes bizonyossággal kimondhatnánk. Sőt, magára a Fideszre is rásütik a fasiszta bélyeget, annak kapcsán, hogy bizonyos ismérvek, amelyek a fasiszta pártokra jellemzőek, mint például a nacionalizmus, ennél a pártnál is megjelenik időnként, bár legyengített formában és inkább a hazai politikai harc eszközeként. A helyzet az, hogy az ember fejében van egy többé-kevésbé körülírható képzet a fasizmusról, éppen a korábbi fasiszta pártok, rendszerek tevékenysége kapcsán, de hogy ez a ködös fogalom ráhúzható-e a mai pártok bármelyikére, arról már meglehetősen különböznek a vélemények. Pedig amíg ezeket a fontos dolgokat nem tisztázzuk, addig mindig elbeszélünk egymás mellett és a pártszimpátiánk alapján fogjuk megítélni a vitapartnerünk véleményét. Tisztában vagyok továbbá azzal, hogy most egy darázsfészekbe fogok belenyúlni, hiszen egyrészt manapság meglehetősen paprikás a társadalom hangulata, nem ok nélkül, másrészt maga a téma is olyan kaliberű, hogy az sok ember érdeklődését felkeltheti és ha az általam leírtak nem egyeznek az övéivel, az csak az én káromat szolgálhatja. De hát én örök életemben szerettem felvállalni a nehéz elméleti problémákat és a képességeimhez mérten választ adni ezekre. Az itt olvasható gondolatok is ennek a jegyében születtek és sohasem gondolom azt, hogy az abszolút igazság bajnokává fogok válni. Remélem, hogy az Olvasók szintén ennek szellemében fogják a könyvemet olvasni.
-
Székely Szabolcs: Legitim maffia (ebook)
1,200.00 FtKosárba teszem GyorsnézetRövid ismertető
Eddigi írói munkásságom legnagyobb sikerét a Cézárarcmás című viszonylag rövid tanulmányommal értem el, amely tulajdonképpen Orbán Viktor cezaromániás személyiségének kialakulásával foglalkozott. A tanulmány gyakorlatilag a Fidesz megalakulásával fejezte be a politikus életrajzának bemutatását, majd egy további részben a cezaromániás személyiség jellemzőit vette sorba. Erre a tanulmányomra sok hozzászólás érkezett a honlapomon is, és a sok-sok kritika között volt egy olyan is, amely a könyv folytatását ajánlotta.
Amikor ezt elolvastam, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy folytatni fogom, hiszen akkor a demokrácia elméletével foglalkoztam behatóbban. Most a 2014-es választások után azonban újból érdekel egy fontos probléma: hogyan lehetséges az, hogy egy cezaromániás személy, aki mellé még egy „light autocracy” rendszert is bevezetett, óriási győzelmet arathatott egy valóban nyugatos típusú liberális demokráciát vizionáló ellenzék felett. Ha csupán ezt az egy mondatot olvassuk, akkor abszolút természetes módon keletkezhet az a döbbenet, hogy ilyen nem történhet meg, hiszen az ellenkezik a józan ésszel. Nem lehet, hogy a szabadságot szerető emberek hajlandóak lennének alávetni magukat egy cezaromániás személyiség lélektani hatásának és valós autokráciájának, nem lehet, hogy a nyilvánvaló lopások, csalások és hazudozások mellett nem csupán kiszolgálják őt, hanem még nagy többséggel újra is választják. Ma már viszont azt állíthatjuk, hogy de igen, megtörténhet, mert a tények ezt bizonyítják. Itt viszont az az izgalmas kérdés adódik, hogy milyen tényezők játszhattak közre abban, hogy ez így alakulhatott. Ez tulajdonképpen a tanulmányom tárgya. -
Székely Szabolcs: A demokrácia lényege (ebook)
3,000.00 FtKosárba teszem GyorsnézetRövid összefoglaló
A könyv két részből áll. Az első részben a demokráciaelméletek fejlődéstörténetét vázolom fel. Főbb fejezetek: A görög demokrácia – Platón – Arisztotelész – A római köztársaság – Ciceró – A
kereszténység – A hűbériség – A modern állam kialakulása -Grotius – Hobbes – Locke – Rousseau – Montesquieu – A francia forradalom – Az amerikai demokrácia – Tocqueville – Modern
demokráciaelméletek.
A könyv második részében a saját demokráciaelméletemet fejtem ki. Ennek az a lényege, hogy a demokráciát mint a szabadságjogok meghatározott rendszerének tekintem, amely egy valószínűségi mezőben értelmezhető, és a vizsgált demokrácia rendszere egy konkrét valószínűségi változó értéket képvisel. A demokrácia fogalmából kiindulva 4 tételt és 3 axiómát fogalmazok meg, amelynek nyomán egy axiomatikus-deduktív rendszerhez jutunk.
A továbbiakban Robert Dahlpoliarchia elméletét felhasználva a magyar demokrácia mai válságát elemzem. Ennek során olyan konkrét elméleti problémákat vizsgálok meg, amelyek a demokráciaelméletem szerves részét képezik, és választ adhatnak azokra a fontos elméleti problémákra, amelyek ma oly sok vitát váltanak ki a közéletben.Szerző
The Essence of Democracy
Summary
The author of this book summarizes his research in political philosophy. First he gives an overview of previous views on democracy, from the Greek democracy up to the modern theories of democracy in the XX. century, especially in terms of how the present theories of democracy were based on them. The author’s main purpose is to draw up a development line of the history ideas so as to deduce partly the democracy theories of the present age and partly his own theory.
The rest of the book first outlines his new theory of democracy. The unique nature of this theory is given by its examination of democracy as a system of human rights and its interpretation of that as a random variable which can be regarded as one of the recorded value of a random field system. From the definition of democracy he draws up four propositions and three axioms that can characterize he political system of democracy. The concept of dictatorship and autocracy is also interpreted as a ramdom variable which in turn takes on smaller values in the probability space than democracy. This will take you to a axiomatic-deductive system which gives you a consistent and clear explanation of the highly disputed problems of democracy, dictatorship and autocracy. Finally he gives a longer analysis on the crisis of democracy in Hungary today. Here he analyses several multi-part problems that are an integral part of his theory of democracy.
