Knizner B. Sylvia: Pajkos Dávid mesekönyv (nyomtatott)

890.00 Ft

Engedélyezett utánrendelésre

Leírás

– Erről olvastam már – kiáltott Dávid. –  Azt hitték, hogy itt élnek a marslakók. De tényleg léteztek marslakók?

– Nos… – A manó elgondolkodva vakargatta meg a szakállát. – Valamilyen élet lehet, hogy volt, de hogy miféle, azt nem lehet tudni.

Dávid alaposan körbenézett. Összeráncolt szemöldökkel vizsgálta a helyet, és azon tanakodott, hogyha éltek itt valaha is űrlények, akkor ők hol tanyázhattak, hisz se ház, se odú nemigen található a Marson. Végül is arra a következtetésre jutott, hogy nem gondolkodik ilyesmin, inkább hallgatja a manó mondandóját.

– A Marsnak van két holdja, ami nem szokványos kerek, hanem inkább kődarabokhoz hasonlítható formák. A Marson egy nap annyi, mint a Földön nagyjából huszonöt nap. Itt már lehetne szülinapod, bár nem szokványos, mert itt egy éves lennél, mikor a földön már huszonöt.

– Hűha! Akkor most még csecsemő vagyok?

– A Marsról nézve, igen – mosolygott a manó, majd összecsapta a tenyerét, és már repültek is egyenesen a legnagyobb bolygó felé. – Na, kitalálod mi ez?

– A Jupiter, a legnagyobb bolygó – felelte mindent tudón Dávid, miközben tátott szájjal bámulta az előtte lebegő végeláthatatlan színes gömböt.

– Bizony ám. A naprendszer legnagyobb bolygója, és az első gáznemű a sorban. A Jupiter nem szilárd halmazállapotú kőzetbolygó, hanem legnagyobb részt hidrogénből álló gázóriás. Akkora, hogy az összes többi bolygó elférne benne. A felszíne azért olyan sokszínű sávos, mert a szelek ellentétesen fújnak minden sávban. A Jupiter a nevét a római mitológia főistenéről kapta, mivel a leghatalmasabb mind közül.

– Olyan szép színes, és nagyon nagy. De mik ezek a kövek körülötte, amik körbeveszik?

– Ez az úgynevezett jégből és kőből álló gyűrű. Több bolygót is körbevesznek, de elég sötétek ahhoz, hogy távolról nemigen lehet őket észrevenni. – Majd a manó folytatta tovább. – Hatvanhárom felfedezett holdja van eddig. Azok közül is az Europa hold, ami a tudósokat igen érdekli, mert úgy gondolják, hogy a Mars után ez lehet a következő hely, ahol létezhetne élet. Sőt, azt sem zárják ki teljesen, hogy létezik is.

– Akkor lehet, hogy ott fogunk élni, ha a nap nőni kezd? – pillantott a manóra csodálkozva Dávid, és arra nézett, amerre a manó az Europa holdat mutatta. És valóban ott is volt. Erezett külsejű szürkés gömbnek látszott, és nehezen elképzelhetőnek, hogy egy ilyen helyen bármikor is élni lehetne.

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Knizner B. Sylvia: Pajkos Dávid mesekönyv (nyomtatott)” értékelése elsőként
X